Kapcsolat

Szoftverkarbantartás és üzemeltetés: mi történik az éles indulás után?

Japán fametszet: hatalmas, tajtékos hullám tornyosul három csónak fölé, a háttérben a Fudzsi. (Katsushika Hokusai: Under the Wave off Kanagawa (The Great Wave), 1830–32 k.)
Katsushika Hokusai: Under the Wave off Kanagawa (The Great Wave), 1830–32 k. · The Metropolitan Museum of Art · Közkincs
Kategória
Projekt
Megjelent
Olvasási idő
kb. 3 perc
Szerző

Összefoglaló

A szoftver az indulás napján nem kész, hanem életre kel. Az üzemeltetés és a karbantartás tervezhető feladat, ha előre tisztázzuk, ki miért felel.

Miért kell egy kész szoftverrel foglalkozni?

A szoftver nem kopik úgy, mint egy gép, a környezete viszont folyamatosan változik. Frissülnek a böngészők és a mobil operációs rendszerek, új biztonsági hibák válnak ismertté a felhasznált komponensekben, módosulnak a kapcsolódó rendszerek és a jogszabályok. Egy magára hagyott rendszer ezért idővel akkor is kockázatossá válik, ha egyetlen sorát sem módosították.

Emellett a cég is változik: új termékek, új folyamatok, új munkatársak. A jól működő szoftver ezekkel együtt fejlődik.

Milyen feladatokból áll?

Az indulás utáni feladatok típusai
FeladatMit jelentMikor esedékes
ÜzemeltetésA rendszer futtatása: szerverek, tárhely, tanúsítványok, mentésekFolyamatosan
MegfigyelésElérhetőség, hibák és teljesítmény figyelése, riasztásFolyamatosan
Biztonsági karbantartásA felhasznált komponensek és a környezet frissítéseRendszeresen és soron kívül, ha sürgős hiba válik ismertté
HibajavításA használat közben előkerülő hibák kijavításaSúlyosság szerint
TovábbfejlesztésÚj funkciók, módosuló folyamatok követéseÜzleti igény szerint

Érdemes ezeket külön kezelni, mert más a ritmusuk és más a költségük természete: az üzemeltetés állandó, a továbbfejlesztés tervezhető beruházás.

Mit rögzítsen a megállapodás?

  • Felelősségek: ki üzemelteti a rendszert, ki javít, és kihez lehet fordulni hiba esetén.
  • Reakcióidők: mennyi időn belül kezdődik meg a hiba kezelése, súlyosság szerint.
  • Mentés és visszaállítás: milyen gyakran készül mentés, hol tárolják, és kipróbálták-e a visszaállítást.
  • Frissítések rendje: hogyan és milyen ütemben kerülnek be a biztonsági javítások.
  • Hozzáférések: ki fér hozzá a forráskódhoz, a szerverekhez és a szolgáltatói fiókokhoz.
  • Elszámolás: mi tartozik az átalánydíjba, és mi számít külön megrendelésnek.

A reakcióidők és a rendelkezésre állás elvárt szintje attól függ, mennyire kritikus a rendszer: egy belső nyilvántartás és egy éjjel-nappal rendelő webáruház más szintet kíván.

Hogyan kerülhető el a kiszolgáltatottság?

A megrendelő akkor van biztonságban, ha a rendszer nem egyetlen ember vagy cég fejében létezik. Ehhez néhány alapelv elég.

  1. A forráskód a megrendelő által is elérhető tárolóban van.
  2. A domain, a tárhely és a külső szolgáltatások fiókjai a megrendelő nevén vannak.
  3. Létezik dokumentáció arról, hogyan épül fel és hogyan telepíthető a rendszer.
  4. A telepítés automatizált, nem egy ember kézi lépésein múlik.

Ezek nem a bizalmatlanság jelei. Egy jó fejlesztő magától is így dolgozik, mert neki is ez a kényelmes és biztonságos.

Hogyan tervezhető a költsége?

Az indulás utáni költség a rendszer méretétől, a forgalomtól, az elvárt rendelkezésre állástól és a változások ütemétől függ, ezért általános összeget mondani nem lehet. Az viszont biztos, hogy érdemes már a fejlesztési döntéskor számolni vele: a rendszer teljes költsége a fejlesztés és a több éven át tartó üzemeltetés együtt.

Kérje, hogy az ajánlat külön mutassa be az indulás utáni tételeket. Ami előre látszik, az tervezhető.

Fő tanulságok

  • A szoftver környezete akkor is változik, ha a szoftver nem, ezért kell karbantartani.
  • Az üzemeltetés, a biztonsági karbantartás, a hibajavítás és a továbbfejlesztés külön feladat, külön ritmussal.
  • A reakcióidők és a rendelkezésre állás szintje a rendszer kritikusságától függ.
  • A forráskód és a szolgáltatói fiókok legyenek a megrendelő kezében.
  • A teljes költség a fejlesztés és az üzemeltetés együtt, kérje ezt már az ajánlatban.

Gyakori kérdések

Kötelező a fejlesztővel üzemeltetési szerződést kötni?

Nem kötelező, de valakinek felelnie kell a rendszerért. Lehet ez a fejlesztő, a cég saját informatikusa vagy egy külső üzemeltető, a lényeg, hogy a felelősség egyértelmű legyen.

Mi történik, ha nem frissítjük a rendszert?

Egy ideig semmi látható. Közben azonban gyűlnek a javítatlan biztonsági hibák, a rendszer egyre nehezebben illeszthető új eszközökhöz, és a halogatott frissítés később nagyobb, kockázatosabb munkává válik.

Átvehető egy másik fejlesztőtől örökölt rendszer karbantartása?

Általában igen, de egy átvételi felméréssel érdemes kezdeni: milyen állapotú a kód, van-e dokumentáció, hogyan telepíthető. Ennek eredményétől függ, mennyi előkészítés kell a biztonságos karbantartáshoz.

Hasonló döntés előtt áll? Szívesen átbeszéljük.

Beszéljünk