Kapcsolat

Mit fed le egy behatolásteszt (pentest), és mire számítson a megrendelő?

Gazdagon berendezett szalon: egy nő zongorázik, mások hallgatják, a szőnyegen kutya alszik. (Mihály Munkácsy: The Music Room, 1878)
Mihály Munkácsy: The Music Room, 1878 · The Metropolitan Museum of Art · Közkincs
Kategória
Biztonság
Megjelent
Olvasási idő
kb. 3 perc
Szerző

Összefoglaló

A behatolásteszt engedélyezett, ellenőrzött támadás a cég rendszerei ellen. Azt mutatja meg, mit érhetne el egy valódi támadó, még mielőtt megpróbálná.

Mi a behatolásteszt?

A behatolásteszt (penetration test, röviden pentest) során biztonsági szakemberek a megrendelő írásos engedélyével, előre rögzített keretek között megpróbálnak bejutni egy rendszerbe, ugyanazokkal a módszerekkel, amelyeket egy támadó használna. A cél nem a károkozás, hanem a gyenge pontok feltárása és igazolása.

A teszt egy adott időpont állapotát mutatja. Nem tanúsítvány arról, hogy a rendszer biztonságos, hanem szakmai vélemény arról, mit lehetett találni az adott keretek között.

Miben más, mint a sérülékenységvizsgálat?

A sérülékenységvizsgálat és a behatolásteszt különbsége
SzempontSérülékenységvizsgálatBehatolásteszt
MódszerJellemzően automatizált eszközökSzakember által végzett, kézi munka eszközök segítségével
EredményLehetséges hibák listájaIgazoltan kihasználható hibák és a következményeik
MélységSzéles, de felszíniCélzott és mély; a hibák összekapcsolását is vizsgálja
Mire jóRendszeres, gyakori ellenőrzésreIdőszakos, alapos vizsgálatra, nagyobb változások után

A kettő nem helyettesíti, hanem kiegészíti egymást: az automatikus vizsgálat gyakran futtatható, a behatolásteszt pedig azt is megtalálja, amit gép nem, például az üzleti logika hibáit.

Mit vizsgálhat egy teszt?

  • Webalkalmazások és API-k: belépés, jogosultságkezelés, adatbevitel, munkamenetek.
  • Mobilalkalmazások: az alkalmazás és a mögötte álló szerver kapcsolata, az eszközön tárolt adatok.
  • Külső hálózat: minden, ami az internet felől elérhető.
  • Belső hálózat: mit érhet el valaki, aki már bejutott, vagy egy belső felhasználó.
  • Felhőkörnyezet: beállítások, hozzáférések, nyilvánosan elérhető tárolók.
  • Emberi tényező: megtévesztésre épülő próbák, ha a megrendelő ezt kifejezetten kéri.

A tesztelő előzetes tudása szerint megkülönböztetünk feketedobozos (semmilyen belső információ), szürkedobozos (részleges információ, például felhasználói fiók) és fehérdobozos (teljes rálátás, akár forráskód) vizsgálatot. Minél több információt kap a tesztelő, annál hatékonyabban használja fel az időt.

Hogyan zajlik?

  1. Keretek rögzítése: mely rendszerek tartoznak a vizsgálatba, mikor, milyen módszerekkel, és mi tilos.
  2. Írásos engedély: a rendszer tulajdonosának hozzájárulása nélkül a tesztelés jogellenes.
  3. Felderítés: a tesztelők feltérképezik a célpontot.
  4. Hibakeresés és kihasználás: a talált gyengeségeket ellenőrzött módon igazolják.
  5. Jelentés: minden hiba leírása súlyossággal, bizonyítékkal és javítási javaslattal.
  6. Egyeztetés: a jelentés közös átbeszélése a fejlesztőkkel és az üzemeltetőkkel.
  7. Visszaellenőrzés: a javítások után annak igazolása, hogy a hibák megszűntek.

Mit várjon a jelentéstől?

A jó jelentés két olvasónak szól. A vezetőnek rövid összefoglalót ad: mekkora a kockázat, és mi a legsürgősebb. A műszaki csapatnak pedig annyi részletet, hogy a hibát meg tudják ismételni és ki tudják javítani.

A jelentés értéke a javításokban van. Érdemes már megrendeléskor időt és kapacitást tervezni a feltárt hibák kezelésére, és megállapodni a visszaellenőrzésről. Hogy milyen gyakran indokolt új teszt, az a rendszer kritikusságától, a változások ütemétől és az iparági előírásoktól függ; nagyobb átalakítás után mindenképp érdemes megismételni.

Fő tanulságok

  • A behatolásteszt engedélyezett, előre rögzített keretek közötti támadásszimuláció.
  • Az automatikus sérülékenységvizsgálat széles és gyakori, a behatolásteszt mély és célzott: kiegészítik egymást.
  • Írásos engedély és pontosan rögzített hatókör nélkül nincs teszt.
  • A jó jelentés a vezetőnek kockázatot, a fejlesztőnek megismételhető hibaleírást és javítási javaslatot ad.
  • A teszt értéke a javításokban és a visszaellenőrzésben van.

Gyakori kérdések

Megzavarhatja a teszt az éles működést?

A kockázat kezelhető: a keretek rögzítésekor meg lehet határozni, mely módszerek tilosak, és a teszt végezhető tesztkörnyezetben vagy alacsony forgalmú időszakban. A tesztelők és az üzemeltetők között a vizsgálat alatt közvetlen kapcsolat szokott lenni.

Mikor érdemes behatolástesztet rendelni?

Jellemzően új rendszer éles indulása előtt, nagyobb átalakítás után, valamint rendszeres időközönként az érzékeny adatot kezelő vagy üzletkritikus rendszereknél. Egyes iparági szabványok és megrendelői elvárások kifejezetten elő is írják.

Ha a teszt nem talált hibát, biztonságos a rendszer?

Ez annyit jelent, hogy az adott keretek között, az adott idő alatt nem találtak kihasználható hibát. Ez jó jel, de nem garancia: a rendszer és a fenyegetések is változnak, ezért a biztonság folyamatos munka.

Hasonló döntés előtt áll? Szívesen átbeszéljük.

Beszéljünk